Mikor van pontosan dél?
A déli harangszó, az óra tizenkettője és a Nap legmagasabb állása ritkán esik egybe. Mit jelent a csillagászati dél, és miért vándorol az év során?
Megjelent:
Sokan úgy képzelik, hogy délben a Nap pontosan a fejünk fölött áll, pedig ez a mi szélességünkön sosem igaz: a Nap Magyarországon soha nem kerül pontosan a fejünk fölé. Az árnyék délben nem tűnik el, csak a legrövidebb, és pontosan észak felé mutat. Ez a pillanat a csillagászati dél, vagy más néven a delelés.
Miért nem tizenkettőkor?
Az óráink nem a Naphoz, hanem egy időzónához igazodnak. A közép-európai idő a keleti hosszúság 15. fokának helyi idejét követi; ez a hosszúsági kör Magyarországtól nyugatra, nagyjából Ausztria és Csehország közepén fut át. Mivel a Föld négy perc alatt fordul egy hosszúsági foknyit, minden fok, amellyel keletebbre lakunk, négy perccel korábbra hozza a delelést.
Budapest körülbelül a 19. hosszúsági fokon fekszik, tehát nagyjából negyedórával korábban delel ott a Nap, mint a zóna közepén. Debrecenben további tíz perccel korábban, Szombathelyen viszont bő tíz perccel később. Nyári időszámítás idején ehhez még egy óra jön, ezért nyáron a valódi dél inkább egy óra körül van.
Az év során is vándorol
A Föld pályája ellipszis, és a tengelye ferde, ezért a Nap nem egyenletes ütemben halad az égen. A delelés időpontja az év során mintegy negyedórával előbbre és hátrébb csúszik. Ezt a különbséget a csillagászok időegyenletnek hívják. November elején a Nap jó negyedórával „siet”, február közepén mintegy negyedórával „késik” a naptári időhöz képest.
Hogyan láthatjuk?
A legegyszerűbb egy függőleges bot vagy egy ablakkeret árnyéka. Jelöljük meg néhány percenként az árnyék végét: a legrövidebb árnyék pillanata a dél, iránya pedig a pontos észak. A régi napórák is így működtek, és aki egyszer megfigyelte, az a déli kávé idején mindig kicsit másképp néz az asztalon húzódó árnyékokra.